História - obec Šarkan

Prejsť na obsah

Hlavná ponuka

História

Obec Šarkan vznikla spojením obcí Šarkan a Diva v roku l976 .
Leží v JV časti Pohronskej pahorkatiny, severnú časť chotára tvoria močaristé nivy potoka Paríž, l7,5 km SZ od Štúrova.

Prvá písomná zmienka o obci Šarkan pod menom Šarkan je z roku l247, keď ju král Belo IV. daroval komesovi Bečendovi
/pochádzal zo šišovsko-hradnianskej vetvy Hont-Pázmányovcov/, v ktorej žili dvorní sokoliari a vinári.
Do l6. stor. patrila Šárkániovcom a ďalším zemianskym rodinám. V l8. stor. tu mali podiely Gyulayovci, Kollerovci,
Bertókovci, Baldacciovci a v 2O. stor. Boronkayovci. Výuka detí začala v r. l70l. Rím. kat. kostol je z roku l8l0.
V cintoríne sa nachádza kult. historická pamiatka pieta sochy Panny Márie.

Prvá zmienka o obci Diva pod menom GVA je z r. l247.
Patrila viacerým zemianskym rodinám Zovardovcom, Pogányovcom, Gyivayovcom a iným. V období tureckej poroby
v roku l57O neobývanú zem obrábali ľudia z nemeckého Svodína a od r. l664 ľudia zo Šarkanu.
Od roku l720 do obce patrila aj osada Ľubá. V r. l787 bola vo vlastníctve Majthényiovcov, potom Baldacciovcov,
Pálffyovcov a iných. Koncom l9. storočia na pozemkoch obce hospodáril M. Hartmann.
V r. l858 si obe obce spoločne postavili školu. V r. l938-l945 boli obe súčasťou Maďarska.
Obyvatelia sa v oboch obciach zaoberali poľnohospodárstvom a pestovaním viniča. JRD si založili v roku l950.

Šarkan napriek tomu, že je malou obcou, obohacujú ju jedinečné kultúrne pamiatky.
Kultúrno-historickou pamiatkou obce je rímskokatolický kostol Panny Márie z roku l8l0.
Na cintoríne sa nachádza neskorobaroková socha Piety s krížom z 2. polovice 18. storočia, ktorá je evidovaná ako
nehnuteľná kultúrna pamiatka. V obci Šarkan sa nachádzajú pozostatky kaštieľa s unikátnym múrom z l9. storočia,
ktorý je jediný svojho druhu v Európe.

Súčasná rozloha obce je l364 ha, počet obyvateľov je 360.


Sárkány első írásos említése 1247-ből való, amikor IV. Béla magyar király Bechend nemesnek  Sárkány nevű
földet adományozott, amely adománylevél szerint Béla és Köbölkút helységek között feküdt.
Aztán egy évszázadon át Sárkányról semmit sem hallottak. A XV. Században a Kapy család birtokába került,
majd 1505-ben sárkányi Pathy Károly tulajdonába. A török uralom falunkra is rányomta bélyegét, ugyanis az
1593. évi összeíráskor csupán 2 porta volt, viszont már az 1701 évi főesperesi látogatáskor már a lakosság
lélekszáma 122. A jelenlegi templomnak az építése 1755-ben kezdődött és 1756-ban készen állott Csery
Sándor, akkori földesúr kezdeményezésére. A templom kapuja felett az alapító Csery Sándor és nejének
kőbevésett, de ma már teljesen elmosódó címere látható felirat s évszám nélkül. Gyakran váltakoztak
a földesurak, többek között a Gyulay illetve a Csery család, majd 1827-ben felerészt  Koller Lipót tulajdona
lesz a másik fele pedig Bertók László birtokába kerül. A Koller család Sárkányban szép úriházat építtetett,
körülötte 15 holdas angolkerttel és értékes gyümölcsössel. A temetőben álló Pieta a 18. század második felében készült.
Sárkány birtoka a Koller család után örökjogon Boronkay Lajosra, Eszergom vármegye főjegyzőjére, illetve
feleségére szállott át. Fiuk, Boronkay Jenő az úrilakot ízlésesen átépítette és a templomot restaultáltatta, 1916-ban,
amikor a birtok legnagyobb részét Léderer Ferencnek eladta, aki az 1918 évi forradalom áldozatává lett. Örökösétől,
Léderer Máriától azután 1928-ban Sárkányfalvát Renner Józsefné és fia János vásárolták meg.
1942-ben pedig a birtok tulajdonjoga örökjogon kiskorú Renner Péterre ruháztatott át.
Gyiva első írásos említése szintén 1247-ből van, amikor is az akkori gyivai föld egy káptalan birtokában volt, majd
1304-ben a Zovárd nembeli Zovárd tulajdonába került vétel útján. 1439-ben Zsigmond király többek között Gyivai
Dömjén fiainak adományozta. Az 1531. évi összírás szerint Gyivai János birtoka, viszont a XVI.-XVII. századbeli
összeírásokban nem szerepel. 1787-ben a Majthényi, majd a Baldachin család, azután pedig a Pállfy család tulajdona lesz.
Később pedig Paskusz Benő lett a helység földesura, amelyhez hozzátartozott Macskás puszta is.
Községünk rövidített történelmi kivonata, amely természetesen nem teljes a hosszúsága miatt a múltba enged betekinteni.
Nem említettem többek között  a 2. világháború viszontagságait, amelyek bizony sokuk közül már Önöket is érintették
és Önöknek ez már nem történelem, hanem fájdalmas valóság. Hisz sokan családtagjaikat, fiaikat, férjeket és apákat
veszítettek az értelmetlen háborúban. Sokan mind kisgyermekek a kastély pincéjében vészelték át a bombatámadásokat.
Ezek az események még ennyi év távlatából is szörnyűnek hangzanak.
Sárkány és Gyiva községek 1945. március 26-án szabadultak fel a német megszállás alól.  A háború után a lakosok
nekifogtak, hogy elhárítsák a károkat és az építő munkát a mezőgazdaságban valamint az üzemekben. 1949-ben
Sárkányon megalakult az első EFSZ, 130 taggal, Gyiván 1954-ben, 45 taggal. 1966-ban Sárkány, Gyiva, Béla és Libád
EFSZ-it egyesítették, mint Egyetértés EFSZ, amelynek székhelye Libád község lett, amely a mai napig működik és több családnak is megélhetést biztosít.

In-počasie

Návrat na obsah | Návrat do hlavnej ponuky